A magyar nyelv – és úgy általában a nyelvek – nagy rejtélye a szlengszavak létrejötte, ritkán lehet felderíteni a pontos eredetüket, néha pedig az is megesik, hogy ezek a szavak kiszorítják az eredeti kifejezést a nyelvből, és végül már csak az új marad használatban. Motorindítás külső segédakkumulátorral, vagyis bikázás. Senki sem tudja, honnan ered a kifejezés, ám aligha találunk olyan autóst, aki ne tudná, hogy mit jelent. Azzal kapcsolatban azonban már megoszlanak a vélemények, hogyan is kell szakszerűen csinálni, nehogy nagyobb kárt okozzunk, mint amennyit egy új aksi árából ki lehet javítani.
Az Autómentő Manó ezért összeszedte a legfontosabb szabályokat, amelyeket betartva nem kell attól félnünk, hogy kinyírjuk a motort:
1. Bikázáshoz mindig szabvány indítókábelt használjunk, ne próbálkozzunk azzal, hogy egy hosszabbító megbuherálásával állítunk elő házi bikakábelt.
2. Fontos szempont, hogy a két akkumulátor megközelítőleg azonos teljesítményű legyen. A segítő autó akkumulátora semmiképpen ne legyen kisebb!
3. Mielőtt csatlakoztatjuk egymáshoz a járműveket, mindkét motort állítsuk le.
4. Az indítókábel egyik piros csipeszével „harapjunk rá” a lemerült akkumulátor pozitív pólusára, a másikat pedig csatlakoztassuk a segítő akkumulátor pozitív pólusára.
5. A fekete kábelcsipeszt rakjuk a segítő akkumulátor negatív pólusára, a másik végét azonban a motorblokkra vagy egy úgynevezett testpontra illesszük, és ne a lemerült akkumulátor negatív sarujára.
6. Indítsuk be a segítő autót, és járassuk a motort 2000-2500-as fordulatszámon. Lehet, hogy a lemerült akkumulátornak néhány másodperc is elegendő, de előfordulhat, hogy akár 8-10 percig is éleszteni kell, mire annyira feltöltődik, hogy be lehessen indítani.
7. Bikázás után először mindig a fekete csipeszt vegyük le a feltöltött autó motorblokkjáról, majd távolítsuk el a fekete csipeszt a segítő jármű akkumulátoráról is. Végül következhet a két piros csipesz: először a feltöltött aksiról vegyük le, legutoljára pedig a segítő autó akkumulátoráról.