A híreket figyelve azt tapasztalhatjuk, hogy ritkán múlik el nap súlyos baleset nélkül, autómentésre pedig óránként szükség van a nagyobb városokban. Korábban írtunk már a balesetek leggyakoribb okairól, az időjárás szerepéről a hibás vagy késői reakciókban azonban még nem. Pedig idén télen egymást érik a hideg- illetve melegfrontok, és egyes felmérések szerint az emberek több mint fele frontérzékeny. De mit is jelent ez a gyakorlatban?

Melegfronti hatások
Természetesen mindenkire másképp hatnak a frontátvonulások, de általánosságban elmondható, hogy a melegfront ingerlékenyebbé teszi az arra érzékenyeket, gyorsabban ver a szívük, és megnő a vérnyomásuk, aminek következtében agresszívabbá válhatnak. A közlekedésben ez úgy nyilvánul meg, hogy erőszakosabb stílusban vezetnek, ami óhatatlanul is megnöveli a balesetek kockázatát, és a durva szabályszegések is – piroson áthajtás, szabálytalan előzés – gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik éppen melegfront hatása alatt állnak. Ez azonban nem számít enyhítő körülménynek a rendőrség vagy a bíróság előtt, ezért érdemes törekedni arra, nehogy elveszítsük az önuralmunkat.

Hidegfronti hatások
A hidegfront éppen ellenkező hatást vált ki, vagyis csökkenti a feszültséget, és nyugodtabbá teszi az embert, ami első ránézésre akár pozitív is lehet, ám ennek is megvannak a veszélyei. A túlzott nyugalomban lelassulnak a reflexek, az ember folyamatos álmossággal küzd, ez pedig a volán mögött igencsak veszélyes. A lelassult gondolkodás növeli a reakcióidőt, ezért gyakoribbak a ráfutásos balesetek és a kicsúszások, aminek sokszor az a vége, hogy tárcsázni kell az autómentők számát.

Mit tehetünk ellene?
A frontokat kivédeni nem tudjuk, együtt kell élnünk velük, ezért a legtöbb, amit tehetünk, ha megfogadjuk a delphoi jósda tanácsát, és minél jobban megismerjük önmagunkat. Ha tudjuk, mire számíthatunk a saját szervezetünktől fronthatás idején, felkészülhetünk rá, és vagy kevesebbet autózunk, vagy tudatosabban vezetünk, így csökkenthetjük a balesetek kialakulásának kockázatát.